K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

F�nyelektromos jelens�g		2006.12.03. 18:21
A m�sodik lap c�me „Egy a f�ny keletkez�s�vel �s �talakul�s�val kapcsolatos heurisztikus n�z�pontr�l ”, ebben javasolta a „f�nykvantum” �tlet�t (melyet most fotonnak h�vnak), �s megmutatta, hogyan lehet haszn�lni ezt a f�nyelektromos jelens�g (vagy fotoeffektus) magyar�zat�ra. A f�nykvantum �tlet�t Max Planck munk�ja adta, melyben levezette a feketetest-sug�rz�s t�rv�ny�t azzal a felt�telez�ssel, hogy a f�nyenergia csak diszkr�t mennyis�gekben tud elnyel�dni �s kibocs�jt�dni, �gynevezett „kvantumokban”. Einstein megmutatta, ha felt�telezi, hogy a f�ny val�ban csak diszkr�t csomagokban terjed, akkor magyar�zni tudja a f�nyelektromos jelens�g furcsa tulajdons�gait. A f�nykvantum �tlete ellentmond James Clerk Maxwell �ltal kidolgozott hull�melm�let egyenleteinek, mely szerint a f�ny elektrom�gneses sug�rz�s, �s annak a feltev�snek, hogy a fizikai rendszerek energi�ja v�gtelen kicsi r�szekre oszthat�. M�g azut�n sem fogadt�k el �ltal�nosan, hogy a k�s�rletek megmutatt�k, hogy Einstein egyenletei a f�nyelektromos jelens�gre pontosak. 1921-ben, mikor megkapta a Nobel-d�jat, az indokl�sban a f�nyelektromos jelens�ggel kapcsolatos munk�j�t n�v szerint is megeml�tett�k. A legt�bb fizikus a k�s�bbiekben elfogadta, hogy az egyenlet (hf = Ekil�p�si + Emozg�si) helyes, �s a f�nykvantumok l�teznek. A f�nykvantumok elm�lete komoly jel volt, hogy l�tezik egyfajta hull�m-r�szecske kett�ss�g: a fizikai rendszerek hull�mszer� �s r�szecskeszer� tulajdons�got is k�pesek mutatni. Ez az elk�pzel�s szolg�lt alapvet� �tmutat�k�nt a kvantummechanika kidolgoz�i sz�m�ra. A f�nyelektromos jelens�gr�l teljes k�pet csak a kvantummechanika kidolgoz�sa ut�n kaptunk

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk