K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

Speci�lis relativit�selm�let		2006.12.03. 18:27
Einstein harmadik dolgozata „A mozg� testek elektrodinamik�j�r�l” (eredeti nyelven, n�met�l: "Zur Elektrodynamik bewegter K�rper") c�met viselte. Ez a munka vezeti be a speci�lis relativit�selm�letet: az id�, a t�vols�g, t�meg �s energia olyan elm�let�t, mely �sszhangban van az elektrom�gnesess�ggel, de m�g nincs benne a gravit�ci�. A speci�lis relativit�s szolg�lt a Michelson-Morley k�s�rlet �ta fenn�ll� rejt�ly megold�s�ra. A k�s�rlet kimutatta, hogy a f�nysebess�g �lland�, �s nem f�gg a megfigyel� mozg�s�t�l. Ez a newtoni klasszikus mechanika szerint lehetetlen volt. George Fitzgeraldnak m�r 1894-ben az volt a feltev�se, hogy a Michelson-Morley eredm�ny magyar�zhat�, ha a testek mozg�sir�nyban megr�vid�lnek. M�gis a dolgozat alapvet� egyenleteinek magv�t, a Lorentz-transzform�ci�t a holland fizikus, Hendrik Lorentz vezette be 1903-ban, matematikai form�t adva Fitzgerald elk�pzel�s�nek. Einstein magyar�zata k�t axi�m�ra �p�lt: Galilei r�gi �tlet�re, hogy a term�szet t�rv�nyeinek minden egym�shoz k�pest egyenletesen mozg� megfigyel� sz�m�ra azonosnak kell lenni�k, �s arra a szab�lyra, hogy a f�nysebess�g minden megfigyel� sz�m�ra azonos. Az elm�letnek sz�mos szokatlan k�vetkezm�nye van, mert az id� �s t�r abszol�t volt�t elveti. Az elm�letet k�s�bb nevezt�k el speci�lis relativit�selm�letnek, hogy megk�l�nb�ztess�k az �ltal�nos relativit�selm�lett�l, mely minden megfigyel�t egyen�rt�k�nek tekint, nem csak az egyenletesen mozg�kat. Az elm�let b�velkedik paradoxonokban, �s k�zl�sekor �gy t�nt, nem sok �rtelme van. Ezt felhaszn�lt�k arra, hogy Einsteint kig�nyolj�k, de siker�lt kidolgoznia a felmer�l� ellentmond�sokat, �s megoldania a probl�m�kat

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk